Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szív-és érrendszeri betegségek megjelenése az emberi civilizá -záció kialakulásával egyidős.Az iparosodó és a jóléti társadal-makban az életmód,az étrend,a táplálkozási színvonal megválto-zása,a motorizációból fakadó kényelem és mozgáshiány követ-keztében életvitelünk egyre jobban eltér a természetestől és ezzel egyenes arányban növekednek a civilizációs ártalmakból fakadó kockázati tényezők és a keringési betegségek.Ma már ott tartunk,hogy a szív-és keringési betegségek világszerte a vezető halálokot képezik.

A szív és keringési rendszer működése.A szív és a keringési rendszer alapvető feladata a szervezetben folyó anyagcsere folyamatok,szélesebb értelemben az életfolyamatok zavartalan feltételeinek a biztosítása.A szív a véráramlás folyamatosságát percenként 6o-7o összehúzódással tartja fenn,orvosi szakkifeje-zéssel az összehúzódást systolénak,az elernyedést diastolénak nevezik.Ha elgondoljuk,hogy az ember élete folyamán hányszor "ver a szivünk" akkor érthető,hogy ez a fáradhatatlan,a mindenkori feladatok teljesítéséhez alkalmazkodni tudó,motor milyen döbbenetes teljesítményre képes.Nem véletlen,hogy a legtöbb vallási kultúra és spirituális felfogás ehhez a szervünk -höz köti a lélek működését.Talán az sem véletlen,hogy a lelki,a pszichés folyamatok milyen jelentős mértékben befolyásolják a szív működését.A szívverés vizsgálata minden gyógyító rend -szerben ősidők óta fontos diagnosztikai lehetőséget kínált a hozzáértő gyógyítók számára.A természetgyógyászati                 
rendszerek  közül a kínai természetgyógyászat  már az i.e.5.században Pien Jüe a "pulzusok atyja"révén a tökéletes -ségig fejleszetette a pulzusdiagnosztikát.Mintegy negyven féle pulzust vizsgáltak a test külön-böző pontjain és hozták össze függésbe a különböző szervekkel, meridiánokkal, betegségek -kel.

Visszatérve a szív felépítésére a szív 35o-4oo g tömegű izmos falú,speciális haráncsíkolt izomszövetű,üreges szervünk,amely a mellkas két tüdőlebenye között,nagyobbrészt bal oldalon helyez -kedik  el.A szív fala három szövettanilag jól elkülöníthető réteg -ből tevődik össze: a szívbelhártya egy vékony védőrétegű,a szív üregét belülről béleli ki,a harántcsíkolt elágazó izomsejtek -ből álló szívizom a szívfal középső legnagyobb tömegét adó részét képezi,és a szívburok a szív külső rétege,egy a mellhár -tyához csatlakozó zsigeri lemez,  egy vékony folyadékréteggel együtt védőrétegként burkolja a szívizmot.Ismeretes,hogy a szív jobb és bal félre tagolódik,a felek tovább oszthatók kamrákra és pitvarokra.A szív tehát négy üregből áll.Ezek a pitvarok és a kamrák felváltva húzódnak össze ilymódon folyamatos áramlás -ban tartják a vért.A véráramlás útja a következő:a jobb kamrá -ból a tüdőbe kerül,ott a szén-dioxidban gazdag ,oxigénben szegény vér leadja a tüdőnek a szén-dioxidot és feltöltődik oxigénnel.Ez a friss,oxigéndús vér a bal pitvarba,onnan a bal kamrába s majd a szervekhez kerül.Onnan azután az oxigénben megfogyatkozott "elhasznált" vér amely széndioxidban dús a jobb pitvarba áramlik és a folyamat kezdődik előlről.A vér áramlá -sát a pitvarból a kamrába,majd onnan az erekbe aszívbillentyűk szabályozzák.Hibás billentyűműködés esetén a vér egy része visszakerül a pitvarba,vagyis a "pumpa" működésének a hatékonysága romlik.A vérkeringés kis-és nagy vérkörének működését a képgalériában lévő ábrán mutatom be.A szívizom saját vérellátását egy külön érrendszer biztosítja,vagyis a szív -ben lévő vér közvetlenül nem vesz részt a szívfal vérellátásá -ban.Erre a szívkoszorúér a coronária szolgál, amely a fő verőér az aorta kezdeti szakaszából ágazik el.Ezek szűkülete,vagy elzáródása a szívizom elhalását,szívinfarktust okozhat.A szívi -zomnak nemcsak külön vérellátó,hanem saját ingerképző, irá -nyító központja is van ez a szinuszcsomó ,amely  percenként átlagosan 6o-8o ingert ad a szívnek.Ennek megbetegedése, vagy működés kiesése esetén a pitvar-kamrai csomó ad percenkén 3o-4o impulzust a szívnek.A külső,a szív működést befolyásoló ingerek,a szinuszcsomón futnak keresztül és befo -lyásolják a szív működését,elősegítve a szerv alkalmazkodását a külső és a belső környezeti terhelésekhez.

A szív - és érrendszeri betegségcsoportok.A magzatkori szívfejlődési rendellenességet genetikai,vagy környezeti tényezők okozzák.A magzati korban történt fertőzés /rózsahimlő/ vagy egyéb károsodás követekeztében jöhet létre.A terhesség ideje alatti dohányzás,bizonyos gyógyszerek szedése, sugár -ártalom, alkoholizálás,vagy cukorbetegség a magzat fejlődési rendellenességét okozhatja,ami például a két kamra közötti szivsövény  záródásának hiányosságában is megnyilvánulhat.A legérzékenyebb ebből a szempontból az embrionális fejlődés 3-8 hete.

A szerzett szívbetegségek között a szívbillentyű kóros elváltozá -sai említhetők,amikor a szív vérellátó funkciója,a benne áramló vér sebessége,mértéke és iránya lesz szabálytalan.A szív gyulladásos betegségei érinthetik a szív belhártyáját,a szívizmot és a szívburkot.A szívizom betegségek a kardiomiopátiák a szív teljesítőképességének a jelentős romlását okozzák.A szívritmus zavarok a szív ingerképző,vagy ingervezető képességének a problémáiból adódnak.A felnőttek körében előforduló leggyako- ribb betegségtipus a szivellátását biztosító koszorúér szükülete, amely különféle panaszokat,fájdalmakat ,szívgörcsöt okozhat angina pectoris,ami különböző éles szúró,a hátba is kisugárzó mellkasi fájdalmakban,légzési nehézségben,verejtékezésben,rit -muszavarokban,félelemben,szorongásban nyilvánul meg. Ilyen- kor rendszerint a szívizom átmeneti vérellátásának csökkenése áll fenn,amelyet rendszerint koszorúér szűkület idéz elő.Ha a vérellátás tartós úgy az elzáródott területeken szívizom elhalás , infarktus keletkezik.Hazánkban évente több tízezer ember hal meg szívinfarktusban.A szívbetegségek egy része a tüdő műkö- déssel összefüggően jön létre például a szívburok betegségei,a különböző keringési rendellenességek,vérnyomásproblémák,az érelmeszesedések,érszűkületek,a vénák gyulladása,tágulatai, a trombózisos megbetegedések különféle változatai.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.