Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A szélhűdés lelki háttere

Szélhűdés

Ha valakit „szélütés ér”, ez hirtelen szívhalált vagy agyvérzést jelenthet. Mindkét esetben érelzáródásról van szó, aminek következtében a szív, illetve az agy meghatározott területének vérellátásában zavar keletkezik, ami e szervrész elhalásához vezet. Az agyvérzés vagy váratlanul következik be, vagy több napon át, fokozatosan „fejlődik ki”. Az esetek többségében féloldali bénulást eredményez, mely az egyik karra, lábra, testoldalra vagy az alsó arcfélre terjed ki.

Ez az állapot akár hetekig is eltarthat, s végső soron görcsös bénuláshoz vezet. Ez annyit jelent, hogy az érintett testoldal izomzata állandóan a normálisnál erősebben meg van feszítve. Mindez a szóban forgó testfél, illetve arcoldal torz tartását idézi elő, amin a beteg egyáltalán nem tud változtatni. Felléphetnek beszédzavarok és nyelési nehézségek is, továbbá a beteg képtelen befolyásolni vizelet- és székletürítését.

Szélhűdés: az élet egy területe elhalt; az érzelmi képesség hiánya, az érzelemkinyilvánítástól való vonakodás, „szűklátókörűség”, elutasítás

A betegség súlyossága és természete szempontjából döntő fontosságú, hogy a károsodás melyik agyterületet és milyen mértékben érte. Bárhogy legyen is, a szélhűdés jelentősen megváltoztatja az illető eddigi életvitelét. Bár bizonyos idő elteltével sokat javulhatnak az említett tünetek, mégis illúzió lenne azt gondolni, hogy előbb-utóbb minden olyan lesz, mint egykor volt. Nem is szabad olyannak lennie, hiszen éppen a régi állapot kényszerítette ki a szélütés bekövetkezését, s a betegség most meghatározott változtatásokat követel.

Lelki síkon a szélütés azt jelenti, hogy a beteg személyiségének vagy tulajdon életének egy meghatározott területét nem éli meg, illetve tudatosan elutasítja. Aki viszont hagyja elsorvadni létének egyes részeit, előbb-utóbb cselekvőképtelenné válik az érintett területeken, ami az adott testrész bénulásában külsőleg is megmutatkozik. Minthogy az élet bizonyos területeinek elutasítása vagy a beteg adott helyzetekben megnyilvánuló (többnyire emocionális) képtelensége most már a külvilág számára is „szemmel láthatóvá” vált, a barátok és hozzátartozók gyakran pontosan meg tudják nevezni, mely területeken vált a beteg életképtelenné. Az érintett fél a legtöbb esetben „szűk látókörű” viselkedést tanúsít (illetve tanúsított), különben már régóta képes lett volna megtenni a „sorsdöntő” lépést.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.